Becser Anna: Rézi a kisróka

- Hipp és hopp, landolok. Falevelek, rettegjetek! - ugrándozott hazafelé menet Rézi, a kisróka a lehulló sárga és bordó falevelekre. - TAM-TAM! - kiáltott, miközben elefántként taposott rá két falevélre a télre készülődő erdőben. TAM-TAM! - ismét kettőre lépett. - TAM-TAM! - megint kettő falevél.

- Anya, hogy lehet, hogy ilyen gyorsan hullanak a levelek? Ez nem fáj a fának? - kérdezte érdeklődve Rézi, miközben a szélben forgó és hulló levelekre nézett fel, majd csodálva nézte a föléjük magasodó fákat.

- Rézikém, kis drágám. A fák ősszel leveszik színes ruhájukat, lehullajtják leveleiket, amiben a szél is segítségükre van. A sok-sok falevélből avar lesz, ami kicsit melegíti a fa gyökerét és majd a kisállatok is megbújhatnak alatta a hidegben.

- Úúú, hát ez nagyon izgalmasan hangzik! Nagyon okosak a fák, hogy így csinálják! - lelkesedett Rézi.

- Bizony! - helyeselt a mamája mosolyogva.

Már szürkület volt, mire Rézi és anyukája az odújukhoz értek. Letopogták a feketés homokot lábukról az odú előtt, majd beljebb húzódtak. Odabenn Róka papa Rézi kisebb testvéreivel játszott. Délután kint a szabadban még bújócskáztak és kergetőztek, de bent már nem szaladgáltak, csak labdát gurítottak egymásnak és mondókákat énekeltek.

Róka mamát a kisebbek azonnal körbe ugrálták, amint hazaérkezett. Rézi pedig apukáját üdvözölte ugrándozással és farkincaharapdálással. Ahogy esteledett és fáradtak a rókakölykök, úgy csendesedett el az odú is szépen lassan. A kisebbek szundikáltak már, de még nem annyira mélyen. Róka mama halkan dúdolt nekik:

- Aludjatok kicsi rókák, megvárnak majd a mókák, megvárnak majd a tócsák, megvárnak az új próbák.

Rézi is hallgatta a dalt, s az aznapi mókákra és tócsákra gondolt. Felidézte a megannyi lehulló levelet, amit letarolt, s az összes kis tócsát, amibe hazafelé beletapicskolt. Arra gondolt, hogy holnap majd megmutatja ezt a játékot a kisebb testvéreinek is, mert többen biztosan sokkal jobb ez a levélvadászat. Az is lehet, hogy a barátainak is megtanítja és akkor nagyon, de nagyon sokan játszhatnak majd ilyet, és visszhangozni fog az erdő a sok TAM-TAM-tól.

Róka mama Rézihez lépett, látta, hogy még nem szuszog úgy, mint aki mélyen alszik.

- Rézikém, nem tudsz aludni? - takargatta be a kis rókát anyukája.

Rézi gondolkodott, s a takaróját simítgatta el magán ő is.

- Mami! - szólalt meg végül álmos kis hangján.

- Tessék drágám? - suttogott Róka mama.

- Rájöttem valamire! - vakkantott fel Rézi.

Róka mama mancsát a szája elé tette, s kérte Rézit, hogy suttogjon.

- Most jöttem csak rá, hogy a TAM-TAM-os játékkal segítettem a fáknak. Elkaptam a leveleket, hogy ott maradjanak, ahova leestek. Így avar lesz belőlük és melegítik majd a fákat… Én is betakartam őket, mint te engem. - suttogta büszkén Rézi, majd nagyot ásított és álomba szenderült.

Te is szeretsz ősszel az avarban játszani?

Hány színt tudsz felsorolni, amiben ősszel a levelek pompáznak?



Ha kíváncsi vagy a termékekre is, amiken Rézi a kisróka szerepel, akkor kattints ide, vagy a képekre!