fantasztikus négyes pop up.png


NyáLajos, a csúszóbajnok


NyáLajosról a kiscsigáról két dolgot lehet tudni. Az egyik, hogy a szülei és nagyszülei nagyon sok nevet adtak neki, mire megtalálták az "igazit", a másik pedig, hogy roppant mód szeret csúszkálni.

Lajos anyukája mindig kislány csigáról álmodozott. Már nevet is adott neki: titokban, Latyak Rézinek hívta. Aztán kiderült, hogy a kiscsiga fiú lesz, és NyáMami névötlet nélkül maradt.

A kiscsiga nagymamája, özv. dr. Házhfalussy Edömérné, Grétike, olyan unokára vágyott, akinek ugyanolyan kacifántos neve van, mint neki magának. Ám a nagyinak, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk a továbbiakban Gréti Csigának, csak nagyon egyszerű nevek jutottak eszébe. Ilyen volt a Csiga Biga, amire az út szélén már sok-sok csigafiú hallgatott, és a Kakaós Csiga, de ezt a nevet már Grétike is túl laposnak találta.  

Aztán ott volt Dr. Nyálka Rezső, a csigafiú apai nagypapája. Ő ragaszkodott hozzá, hogy unokáját a híres-neves tudós csigáról Nyúlmán Hugónak nevezzék el. A kiscsiga szülei azonban ennél sokkal szerényebbek voltak, ezért ezt a nevet is elvetették.

Csuszinka Kálmán, NyáLajos apukája a CsigAlfréd névre esküdött, de NyáMami szerint az Alfréd már régen kicsusszant a divatból.

Nem volt hát mit tenni, a család megvárta, míg a kiscsiga a világra jött. Amíg a csigababa békésen szunyókált az árnyékban, összegyűltek köréje, és úgy tanácskoztak. Gyönyörködtek benne és közben azt figyelték, mi az, ami leginkább igaz a kiscsigára.

"Kék". - állapította meg NyáMami. A Kék Csiga nevet viszont mindannyian leszavazták.

"Vigyori". - állapította meg Gréti Csiga, de ez meg nem igazán hangzott jól csiganévként.

"Nem olyan, mint egy Alfréd?". - szólalt meg Csuszinka Kálmán, de a családtagok ezt a kérdést meg sem hallották. Vagy legalább is úgy csináltak.

"Nyálkás. Meg olyan Lajosos." - állapította meg Dr. Nyálka Rezső, aki a legokosabb volt a családban. Még egy kicsit gondolkozott, ahogy nézte békésen szuszogó unokáját, majd szemében hirtelen fény csillant, és lelkesen felkiáltott: "Legyen a neve NyáLajos!"

A kis csiga anyukája és apukája rögtön érezték, hogy ez lesz az igazi, ezért örömükben csápjaikat összeütögetve tapsoltak a nagypapinak. Így lett hát NyáLajos NyáLajos, aki nevéhez híven valóban nyálkás volt. Meg olyan Lajosos.

NyáLajos a csiganyálkának roppant mód örült is, hiszen remekül lehetett rajta csúszkálni. Naphosszat csusszant hát ide-oda. Először ugyan nem ment neki annyira gyorsan, amennyire szerette volna, de ő nem törődött vele. Csúszkált a járdán, csúszkált a kerítésen, csúszkált az elhajított sörösdobozon és az útszéli lámpaoszlopon. Aztán, amikor elkerült a csigabölcsibe, rájött, hogy a többi kiscsiga is szeret csúszkálni, hát onnantól versenyt csúszott a barátaival.

Egészen korán kiderült, hogy NyáLajos nem csak szeret csúszkálni, de tud is. Jóval gyorsabban és ügyesebben, mint a többiek. Nagy szerencséjére családja, akik már a névadásnál is figyeltek arra, hogy milyen is ő, felismerve csúszkálási tehetségét, beiratták a legnevesebb csúszóiskolába. Hosszú hónapok kemény gyakorlása után NyáLajos csusszant az utcában a leggyorsabban. Annyira gyors volt, hogy az egyik nap elcsúszott a szemetes kukától egészen a buszmegállóig, pedig volt olyan csiga, aki odáig egész életében nem jutott el.

Így lett ő az utca leghíresebb csigája, NyáLajos a csúszóbajnok. És minél híresebb lett, annál inkább biztos volt benne a családja, hogy érdemes volt olyan sok időt szánni a névválasztásra. Hiszen arra a névre, hogy NyáLajos, az egész csiganemzettség mindig emlékezni fog, amíg csigavilág a csigavilág.



Tudod-e, hogy neked ki adta a neved? És azt, hogy miért ezt a nevet adta?



A csigás termékeket ide, vagy az adott képre kattintva tudod megrendelni.