fantasztikus négyes pop up.png


Sre Vizave vizjelSré Vizavé valaha, amikor még nem hívták Sré Vizavének, egy átlagos kisdenevér volt, aki - fajtájához méltón - ultrahangok segítségével tájékozódott és rendkívül frappánsan manőverezett éjszakai repülései során.

Aztán minden reggel, ahogy egy jó denevérnek illik, visszarepült a családja által használt padlásra, felkapaszkodott egy vastag gerendára, hogy így, fejjel lefelé hallgassa nagyapja meséit, amelyek kivétel nélkül mély, pihenetető álomba juttatták.

Hogy miről szóltak a mesék? Éjszakai portyákról, ultrahangos szerelmekről, amikor meghallani és megszeretni csak egy pillanat műve volt, vagy épp régesrég élt ősökről.
Az egyik ilyen családi legenda a Bacardi denevéré volt, amit Sré Vizavé különösen szeretett hallgatni. Elképzelte a messzi Santiago de Cubában lévő bádogtetős fészert, amelyben a szarufák alatt egy egész denevérkolónia (természetesen az ő őseinek családja) lakott. Ebben a fészerben készítettek valami fura italt, amit a tenger hősei, kalózok és matrózok ittak minden este, és bármennyire is erősek voltak, mindig levette őket a lábukról. Mivel ezek az emberek mind írástudatlanok voltak, szükség volt egy jelképre, nagyapó szerint egy "totemállatra", ami alapján ezek a tanulatlan emberek is felismerik kedvenc itókájukat. Így került a denevérkolónia vezérének, egyben Sré Vizavé ük-ük-ük-ük-ükapjának képe a rumos üveg nyakára, amely Bacardi néven végül az egész világon ismertté vált.

Eddig szólt a mese, és minden reggel, amikor Sré Vizavé meghallgatta, még sokáig lógott álmatlanul, mert azon morfondírozott, hogy vajon hol is találhatna egy olyan üveget, amin az ő őse látható.

Addig-addig tervezgetett, rágódott és morfondírozott, míg egy esti portya során, kihasználva, hogy a felnőttek épp nem figyelnek oda rá, elszökött a családtól, és meg sem állt az első talponállóig.

Ott berepült az egyik fölső ablakon, és a kocsmáros és a vendégek nagy ijedtsége közepette addig repkedett a polcra kihelyezett üvegek között, míg meg nem találta az odáig csak a mesében létező üveget, nyakán a piros-fekete denevérrel.
A kocsmáros, minden előítéletet megcáfolva, tanult és érzékeny ember volt, így azonnal megfejtette Sré Vizavé érkezésének titkát. Leemelte hát az említett üveget, és egy kicsike pohárba kitöltött belőle egy kupicányit.

Több sem kellett a bátor Sré Vizavének (aki ekkor még nem volt Sré Vizavé), lerepült a pohárhoz, belekortyolt az italba, és már repült is tovább. Igen ám, de a méregerős rum szinte azonnal a fejébe szállt a kicsiny denevérnek, és meg is zavarta addig tökéletes tájékozódó képességét. Így hát a következő pillanatban már neki is repült az első gerendának, ahonnan a pultra zuhant, épp a kocsmáros elé. A kocsmáros - aki mint mondottuk, minden előítéletet megcáfolva tanult és érzékeny ember volt - elsősegélyben részesítette az állatot, majd mikor az már sokkal jobban lett, útjára engedte.

A kis hős egy izgalmas kaland örök élményével és egy arcára fagyott bárgyú mosollyal tért haza. És mivel a hatalmas becsapódásnak köszönhetően megváltozott az egyensúlyérzéke, onnantól kezdve kizárólag 45 fokos szögben megdőlve repült. Úgy viszont hibátlanul. Így lett a neve: Sré Vizavé.

A denevéres sálak 2013. november 1-ig voltak rendelhetők, úgyhogy most "csak" gyönyörködni tudsz bennük. Ki tudja? Talán a következő Halloween alkalmával visszatérnek hozzánk...

Cseppke_nyalkendo_babasal_denever_ezust     Cseppke_nyalkendo_babasal_feher_denever