Nyugodt éjszakák a gyermekorvos szemével

Ha ismerősen cseng mostani írásunk címe, az nem a véletlen műve. Eredeti cikkünk 2019-ben, a Cseppke alvással, altatással kapcsolatos rovatában, az ÁlomKlubban jelent meg. Írója, egy végtelenül kedves, empatikus, csupa szív doktornéni (akkoriban még csak egy gyermek édesanyja) legjobb tudása szerint szedte össze gondolatait a témában. Az ÁlomKlub Facebook csoportban rengeteg figyelmet kapott ez cikk, sőt, kisebb viták is kerekedtek az abban szereplő állítások miatt. Teltek-múltak az évek, és a tündéri doktornéni még két kicsi, egy ikerpár édesanyja lett. Amikor újra felvette velünk a kapcsolatot (Cseppkés anyuci minőségében), szinte rögtön megemlítette, hogy milyen sok víz lefolyt már a Dunán, és bizony, mostanra ő is árnyaltabban látja a helyzetet, ha a kicsik altatásáról van szó. 
Mi nagyon szeretjük és tiszteljük azt, hogy nem csak orvosként, hanem édesanyaként is vállalja önmagát a témában, így nem is volt kérdés, hogy a "Nyugodt éjszakák a gyermekorvos szemével" című cikk 2024-es ráncfelvarrást kapjon. Fogadjátok szeretettel! 

Dr. Tajti Zsanett vagyok, csecsemő és gyermekgyógyász, a tunderidoktorneni.hu weboldal alapítója és tanácsadó orvosa. 

Az SZTE Gyermekklinika Gyermekintenzív Osztályán dolgozom egyetemi tanársegédként, mellette a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkatársa vagyok, valamint a Kisgyerekek is lehetnek nagybetegek alapítvány kuratóriumi elnöke.
A sürgősségi ellátás mellett az elmúlt években a bőrgyógyászat felé terelődött a figyelmem, ugyanis hatalmas szükségét láttam a gyermekbetegségekhez társult bőrtünetek szakszerű felismerésének és ellátásának, mellyel munkám színvonalán tovább emelhetek, ismereteimet szélesíthetem. 

A klinikai munkám mellett 2017-ben újtára indult "Tündéri doktornéni" Facebook csoport 2019-től egy weboldalban teljesedett ki (www.tunderidoktorneni.hu), ahol orvos csapatommal továbbra is szülőknek nyújtunk segítséget a gyermekbetegségek útvesztőjében. Az online munka kiváló lehetőséget nyújt a szülőkkel való kommunikációra – a weboldalon azokat a kérdéseket is nyugodt szívvel feltehetik, amire vagy idő nem volt a rendelőben, vagy nem merték megkérdezni – mi pedig igyekszünk érthetően, mindenre kiterjedően megválaszolni a kérdéseiket, eloszlatni a félelmeiket, vagy megfelelő szakellátás felé irányítjuk a betegeket. 

A 2019-ben megírt, a cseppke.hu ÁlomKlub rovatában publikált "Nyugodt éjszakák a gyermekorvos szemével" cikket 5 évvel később és 3 (rosszul alvó) gyermek után igyekeztem újra átolvasni, leporolni. Az alvás, altatás "tudománya" nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, szinte iparággá nőtte ki magát, hemzsegnek az alvásról nyilatkozó szakemberek és kiadványaik, akik részletekbe menően igyekeznek megmondani a tutit, vagy diszkrétebb formában sorolják fel a lehetőségeket. Én is számos könyvet átolvastam az elmúlt években, reményekkel teli keresve a megoldást.

Egy biztos, egyik gyermek sem egyforma, véletlenül sem tankönyv szerint működik és a kicsik nem olvassák a legújabb szakirodalmat sem. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy figyelembe vegyük a gyermek egyéni adottságát, ha tetszik "genetikáját", hiszen kijelenthetjük, hogy van eredendően jól alvó és nem jól alvó, érzékenyebb gyermek – és ezen nem feltétlenül tudunk változtatni, el kell fogadni, ehhez kell alkalmazkodni. Egy jó napirend, alvás előtti rutin viszont rengeteget segíthet, nem is beszélve a megfelelő kötődés kialakításáról anya-baba között. Azzal is egyetértek, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé, és ne várjuk el a pár hónapos csecsemőtől, hogy átaludja az éjszakát, hiszen neki az édesanyja jelenti a biztonságot, a mindent, természetes, ha a megébredések során őt keresi. Az is biztos, hogy az anyatejes babák többnyire sűrűbben ébrednek, ami később rögzülhet és oka lehet a gyakori ébredéseknek (tapasztalat), de ebben is lehetnek különbségek. Ezeken felül az életkorral is nagyon sok minden változik, az idegrendszeri érés, növekedési ugrások, a mozgásfejlődés, szeparációs szorongás(ok) is számos helyen felkavarhatják a gyermeket és boríthatják a nyugodt alvást. 

A rend kedvéért néhány rövid mondatban foglaljuk össze az alvással kapcsolatos alapvető ismereteket:

Az alvás egy aktív, dinamikus folyamat, mely során nem csak pihen a gyermek, hanem feldolgozza a nap eseményeit, valamint az első hónapokban az agy érése, fejlődése is zajlik.  Tehát rendkívül fontos a gyermeknek - és itt megjegyezném, hogy a szülőnek is.

Két fázisát különböztetjük meg, a REM (rapid eye movement) -  a szemek gyors mozgásának fázisát, azaz az álmodás szakaszát-, és a nyugodt, non-REM fázist. Ekkor történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet "karbantartása". A két alvási fázis (REM és non-REM) ciklikusan követi egymást, attól függően hogy milyen idős a gyermek. 

HOGYAN ALAKUL ÉLETKORILAG AZ ALVÁS? 

Az újszülöttek alvását a felszínes alvási periódusok dominálják, könnyebben felébrednek a környezeti zajokra. Tehát nem állja meg a helyét az a nézet, hogy nyugodtan zajongjunk a gyermek mellett, az első hónapokban jobban tesszük, ha csöndben maradunk az alvásidőben! 

Emellett az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása eleve kiszámíthatatlan, kb. 40-50 percenként, egy-egy alvásciklus végén megébrednek (ún. mikroébredések), leellenőrzik környezetüket, átgondolják, hogy éhesek-e, kényelmesen fekszenek-e. Emiatt gyakran a nappali alvások mindössze 20-50 percesek, mert a baba az első riasztási ponton felébred. Az éjszakai ébredést ekkor még jobbára az éhség szabályozza. Anyatej esetén, ami könnyen emészthető, 2-3 óránkénti, tápszeres babáknál pedig 3-4 óránkénti ébredés várható. 

Fél éves kortól kezdve az elalvást követően a pihentető, lassú fázisok gyakoribbak, az éjszaka elején mélyen alszanak, majd hajnaltól jelentkeznek sűrűbben az álmok – rémálmok, és ezzel egyidőben az ébredések is. 

Kezdetben nappal 3-4 alkalommal alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra. 

A csecsemők, kisgyermekek nyugodt alvása tehát nagyon komplex dolog, számos változóval. Tenni érte pedig csak sok-sok elfogadással, türelemmel lehet, válaszolva a gyermek aktuális igényeire. 

Az alvásciklusok közötti mikroébredések során egy-egy gyermekgyógyászati betegség vagy állapot megakadályozhatja a nyugodt visszaalvást, így ezeket érdemes sorba venni, és lehetőség szerint megoldani. Ez természetesen nem elsősorban szülői, hanem orvosi kompetencia, de a szülő éleslátása nagyban segítségünkre lehet. 

MILYEN GYERMEKGYÓGYÁSZATI VONATKOZÁSÚ ÁLLAPOTOK ÁLLHATNAK A GYAKORI ÉBREDÉSEK HÁTTERÉBEN?

Fogzás: A csecsemők átlagosan hat hónapos korban kezdik a fogzást, de már három hónaposan kellemetlenséget okozhat a fogcsírák mozgása az ínyben. Emiatt éjszaka lélekszakadva ébredhetnek, sírásuk kifejezetten fájdalmas, fejüket rázhatják, fülüket piszkálják, rágcsálják a rongyijukat, harapnak vagy elutasíthatják a cumit. Kezelése helyileg ható gélekkel vagy átmenetileg szájon keresztül adott fájdalomcsillapító készítményekkel lehetséges. 

Ez a leggyakoribb "éjszakai ébresztő", amire a szülők gondolnak, ugyanakkor a tapasztalat az, hogy hiába a fájdalomcsillapítás, sajnos a gyermek ébredését nem befolyásolja. 

Reflux: Újszülött-csecsemőkorban a gyomor záróizmának fejletlensége okozhatja a refluxos panaszokat, melynek jellemző tünete lehet a gyakori bukás, csorgatás, savas felböfögés. A csecsemő az esti etetés után elaltatva kb. 30-50 perccel ébred, nyeldekel, hátrafeszíti magát, fájdalmasan sír. Oka a nyelőcső felé áramló savas gyomortartalom kellemetlen, égető érzése. Kezelése az etetés utáni függőleges testhelyzet, hosszas büfiztetés, az ágy fej felőli részének kb. 30 fokkal való megemelése (könyv az ágy lába alá) és akár a tápszer, lefejt anyatej sűrítése, vagy gyomorürülést elősegítő szirup alkalmazása. A csecsemők kis gyomra miatt a "többször kevesebbet" elv is hasznos lehet az etetések során. 

Itt viszont gyakori hiba, hogy a gyermek felsírását a szülő úgy értelmezi, hogy esetleg még éhes maradt, ismét szopizik, vagy kap egy adag tápszert, ami ugyan ideiglenesen csillapítja a visszacsorgás miatti fájdalmat, de a következő órában a feszülő gyomor és újabb refluxos epizód ismét ébreszti a gyermeket – és ez így megy egész éjjel. 

Tejfehérje allergia: Sok anyatejes baba esetén kizárólag az éjszakai rossz alvás hívhatja fel a figyelmet a tejfehérje allergiára és ehhez következményesen társuló refluxra. Az édesanya tejmentes diétájával a panaszok néhány nap alatt szűnhetnek, így rossz alvó babák esetén egy próbát megér az anyai diéta (2-3 hétig) abban az esetben is, ha egyéb, tejfehérje allergiára utaló tünet (bőrkiütés, széklet eltérések) nem tapasztalható a gyermeknél. 

Fontos, hogy amennyiben 2-3 hetes diéta alatt nincs számottevő változás, ne folytassa tovább az édesanya a tejmentes táplálkozást! Tápszer adása, illetve váltása kizárólag orvos utasítás szerint történjen!

Csecsemőkori kólika: Két hetes kortól kezdve a délután második felében hirtelen induló, vígasztalhatatlan sírás leggyakoribb oka a hasfájás – definíció szerint minimum 3 órán át, a hét minimum 3 napján és minimum 3 héten át tartó hasfájás a csecsemőkori kólika. Megjelenésére nincs egyértelmű magyarázat, tápszeres és anyatejes babákat is utolér, fiúknál valamivel gyakoribb. A puffadás megelőzhető kólika-ellenes cumisüveg használatával, sok büfiztetéssel. Kezelésére puffadás ellenes (szimeticon hatóanyagú) szerek próbálhatók, illetve a bélflóra javítása (probiotikummal) is eredményes lehet.  A zöld, habos széklet felvetheti tejcukor bontási zavar társulását, melyre tejcukor bontó (laktáz enzim) csepp alkalmazása javasolt. Segíthet a szélcsövezés és a baba tornáztatása is.

Az ajánlások szerint a baba 1 éves koráig a hátán, kemény fekhelyen aludjon a bölcsőhalál elkerülése miatt, illetve hason csak megfelelő óvintézkedések mellett (felügyelet vagy légzésfigyelő), azonban a hasfájós babák fektetése hason sokkal eredményesebb lehet! 

TIPP: A légzésfigyelő használata megnyugtató a szülők számára. Azonban jó, ha tudod, hogy beszerzése csak akkor ad igazán biztonságérzetet, ha mellette ismered az újszülött újjáélesztés lépéseit is! Iratkozzatok be a pároddal közösen egy tanfolyamra!

Ekcéma: Sok csecsemő bőre száraz, foltokban hámlik, a hajlatokban vagy testszerte pirosodik. Oka több faktor együttes jelenlére, genetika és környezeti tényezők összeadódása. Az ekcémás csecsemők bőre viszket, annak ellenére, hogy nem tudják ezt kifejezni! A szülő csak a nyűglődő, sírós gyermeket észleli, akinek megfejthetetlen a problémája, pedig a napnál is világosabb. Érdemes a gyermeket megfelelő hipoallergén dermokozmetikummal fürdetni és napi kétszer, főleg alvás előtt alaposan bekenni. 

A gyógyszertári fürdető elavult és alkalmatlan a csecsemő fürdetésére és bőrápolására! Az ekcémás bőr kezelésének bázisa a napi kétszeri testápoló kezelés. Az ekcéma kezelése nem egyszeri, hanem egy életen át tartó, rendszeres folyamat. 

Felső légúti hurut: A csecsemők kizárólagos orrlégzők, kb. hat hónapos korukig nagyon nehezen élik meg, ha orruk bedugul vagy váladék zárja el. Emiatt hurutok esetén életbevágó az orr gyakori szívása és orrcsepp alkalmazása. Kisdedkorban már megtanulnak a szájukon is lélegezni, ugyanakkor az alvás minőségét ekkor is nagyban befolyásolja az orr dugulása vagy váladékozása, a hátracsorgó váladék nyeldeklése. 

Az orrcsepp tartós használata viszont csecsemőknél is hozzászokást eredményezhet, ezért 5-7 napnál tovább orrcsepp használata csak orvosi engedéllyel lehetséges! 

Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS): Óvodás korú gyermekek esetén az orr- illetve garatmandulák megnagyobbodása eredményezheti, melynek köszönhetően éjszakánként néhány másodperces légzéskimaradások jelentkeznek. Jellemzően a gyermekek horkolnak, nyitott szájjal alszanak, gyakran nappal is nyitott száj mellett lélegeznek. Alváslaborban való kivizsgálás és szükség esetén fül-orr-gégészeti beavatkozás a megoldás.   

A krónikusan fennálló OSAS oxigénhiányos állapothoz, fejlődésbeni lemaradáshoz, figyelemzavarhoz, hiperaktivitáshoz, agresszív viselkedéshez, depresszióhoz, csökkent iskolai teljesítményhez és számos szervi eltéréshez vezethet!

Pavor Nocturnus: Az oka, hogy a gyermek felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír, beszél vagy mozgolódik. Kiválthatja, ha a gyermeket túl sok élmény érte napközben vagy az átlagosnál jobban elfáradt, esetleg a megszokottnál később feküdt le. Felébreszteni ilyenkor nem lehet a kisgyermeket és nem is szabad. Amit tehetünk, hogy mellette maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük. Iskoláskorra rendszerint kinövik, amennyiben állandósulnak a rohamok, ezt követően érdemes szakorvost felkeresni.

A rémálmok az éjszaka második felében illetve hajnalban jelentkeznek. A 3-6 éves korosztályt érintik leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébred és emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet. 



A gyermekgyógyászati kórképek mellett számos egyéb faktor befolyásolhatja az alvást, mint például a mozgásfejlődés vagy pszichés folyamatok (szeparációs szorongás, testvér érkezése, nem megfelelő kötődés, sok nappali inger) – melyek részletes tárgyalása túlmutat a jelenlegi cikk terjedelmén. 

Egy jó tanácsot szeretnék végezetül megfogalmazni:

A szülő ismeri legjobban a gyermekét, és minden esetben a legjobbat szeretné neki. Ha gyanúnk van bármilyen háttérben meghúzódó betegség fennállására, haladéktalanul forduljunk szakemberhez, ezzel megelőzve a hosszas, elhúzódó alvásproblémákat és kialvatlanság okozta frusztrációt. 

CSEPPKE TIPP:

Az elmúlt 10 évben több, mint 80.000 Cseppke hálózsák talált gazdára. Elképesztő szám, igaz?
Tapasztalatból tudjuk, hogy vannak gyerekek, akik azért ébrednek gyakran, mert lerúgják magukról a takarót és egész egyszerűen fáznak.

Ha még nem tetted meg, itt az ideje beszerezni az első Cseppke tipegő hálózsákot! Kattints ide és fedezd fel a kínálatot!