Nyugodt éjszakák a gyermekorvos szemével

Nyugodt éjszakák a gyermekorvos szemével

- Kategóriák: ÁlomKlub

Egyik gyermek sem egyforma és véletlenül sem tankönyv szerint működik. Ugyanakkor nagy segítségünk lehet néhány szakmai szempont, amit érdemes átgondolni, ha gyermekünk alvása hagy némi kívánnivalót maga után.

Alapfogalmak

Az alvás egy aktív, dinamikus folyamat, mely során nem csak pihen a gyermek, hanem feldolgozza a nap eseményeit, valamint az első hónapokban az agy érése, fejlődése is zajlik. 

Két fázisát különböztetjük meg, a REM (rapid eye movement) -  a szemek gyors mozgásának fázisát, azaz az álmodás szakaszát-, és a nyugodt, non-REM fázist. Ekkor történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet “karbantartása”. A két alvási fázis (REM és non-REM) ciklikusan követi egymást, attól függően hogy milyen idős a gyermek.

 

Hogyan alakul életkorilag az alvás?

 

Az újszülöttek alvását a felszínes alvási periódusok dominálják, könnyebben felébrednek a környezeti zajokra. Tehát nem állja meg a helyét az a nézet, hogy nyugodtan zajongjunk a gyermek mellett, az első hónapokban jobban tesszük, ha csöndben maradunk az alvásidőben!

Emellett az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása eleve kiszámíthatatlan, kb 50 percenként, egy-egy alvásciklus végén megébrednek, leellenőrzik környezetüket, átgondolják éhesek-e, kényelmesen fekszenek-e? Emiatt gyakran a nappali alvások mindössze 20-50 percesek, mert a baba az első riasztási ponton felébred. Az éjszakai ébredést ekkor még jobbára az éhség szabályozza. Anyatej esetén, ami könnyen emészthető, 2-3 óránkénti, tápszeres babáknál pedig 3-4 óránkénti ébredés várható.

Fél éves kortól kezdve az elalvást követően a pihentető, lassú fázisok gyakoribbak, az éjszaka elején mélyen alszanak, majd hajnaltól jelentkeznek sűrűbben az álmok – rémálmok, és ezzel egyidőben az ébredések is.

Kezdetben nappal 3-4 x alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra.

 

  Forrás: Pixabay

Milyen kórállapotok állhatnak a rossz éjszakai alvás hátterében? 

Fogzás

A csecsemők átlagosan hat hónapos korban kezdik a fogzást, de már három hónaposan kellemetlenséget okozhat a fogcsírák mozgása az ínyben. Emiatt éjszaka lélekszakadva ébredhetnek, sírásuk kifejezetten fájdalmas, fejüket rázhatják, fülüket piszkálják és elutasíthatják a cumit. Kezelése helyileg ható gélekkel vagy átmenetileg szájon keresztül adott fájdalomcsillapító készítményekkel lehetséges.

Reflux

 Újszülött-csecsemőkorban a gyomor záróizmának fejletlensége okozhatja a refluxos panaszokat, melynek jellemző tünete lehet a gyakori bukás, csorgatás, savas felböfögés. A csecsemő az esti etetés után elaltatva kb. 30-50 perccel ébred, nyeldekel, hátrafeszíti magát, fájdalmasan sír. Oka a nyelőcső felé áramló savas gyomortartalom kellemetlen, égető érzése. Kezelése az etetés utáni függőleges testhelyzet, hosszas büfiztetés, az ágy fej felőli részének kb. 30 fokkal való megemelése (könyv az ágy lába alá) és akár a tápszer, lefejelt anyatej sűrítése, vagy gyomorürülést elősegítő szirup alkalmazása. A csecsemők kis gyomra miatt a “többször kevesebbet” elv is hasznos lehet az etetések során.

Tejfehérje allergia

 Sok anyatejes baba esetén kizárólag az éjszakai rossz alvás hívhatja fel a figyelmet a tejfehérje allergiára és ehhez következményesen társuló refluxra. Az édesanya tejmentes diétájával a panaszok néhány nap alatt szűnhetnek, így rossz alvó babák esetén egy próbát megér az anyai diéta (2-3 hétig) abban az esetben is, ha egyéb, tejfehérje allergiára utaló tünet (bőrkiütés, széklet eltérések) nem tapasztalható a gyermeknél.

Csecsemőkori kólika 

 Két hetes kortól kezdve a délután második felében induló, több órán át tartó vígasztalhatatlan sírás, amelynek leggyakoribb oka a hasfájás. Megjelenésére nincs egyértelmű magyarázat, tápszeres és anyatejes babákat is utolér, fiúknál valamivel gyakoribb. A puffadás megelőzhető kólika-ellenes cumisüveg használatával, sok büfiztetéssel. Kezelésére puffadás ellenes (szimeticon hatóanyagú) szerek próbálhatók, illetve a bélflóra javítása (probiotikummal) is eredményes lehet.  A zöld, habos széklet felvetheti tejcukor bontási zavar társulását, melyre tejcukor bontó (laktáz enzim) csepp alkalmazása javasolt. Segíthet a szélcsövezés és a baba tornáztatása is.

Az ajánlások szerint a baba 1 éves koráig a hátán, kemény fekhelyen aludjon a bölcsőhalál elkerülése miatt, illetve hason csak megfelelő óvintézkedések mellett (légzésfigyelő), azonban a hasfájós babák fektetése hason sokkal eredményesebb lehet!

Ekcéma

 Sok csecsemő bőre száraz, foltokban hámlik, a hajlatokban pirosodik. Oka több faktor együttes jelenlére, genetika és környezeti tényezők összeadódása. Az ekcémás csecsemők bőre viszket, annak ellenére, hogy nem tudják ezt kifejezni! A szülő csak a nyűglődő, sírós gyermeket észleli, akinek megfejthetetlen a problémája, pedig a napnál is világosabb. Érdemes a gyermekeket megfelelő hipoallergén készítményekkel fürdetni és napi kétszer, főleg alvás előtt alaposan bekenni.

Felső légúti hurut

 A csecsemők kizárólagos orrlégzők, kb. hat hónapos korukig nagyon nehezen élik meg, ha orruk bedugul vagy váladék zárja el. Emiatt hurutok esetén életbevágó az orr gyakori szívása és orrcsepp alkalmazása. Kisdedkorban már megtanulnak a szájukon is lélegezni, ugyanakkor az alvás minőségét ekkor is nagyban befolyásolja az orr dugulása vagy váladékozása.

Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) 

 Óvodás korú gyermekek esetén az orr- illetve garatmandulák megnagyobbodása eredményezheti, melynek köszönhetően éjszakánként néhány másodperces légzéskimaradások jelentkeznek. Jellemzően a gyermekek horkolnak, nyitott szájjal alszanak, gyakran nappal is nyitott száj mellett lélegeznek. Alváslaborban való kivizsgálás és szükség esetén fül-orr-gégészeti beavatkozás a megoldás.  

Pavor nocturnus 

 Az oka, hogy a gyermek felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír, beszél vagy mozgolódik. Kiválthatja, ha a gyermeket túl sok élmény érte napközben vagy az átlagosnál jobban elfáradt, esetleg a megszokottnál később feküdt le. Felébreszteni ilyenkor nem lehet a kisgyermeket és nem is szabad. Amit tehetünk, hogy mellette maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük. Iskoláskorra rendszerint kinövik, amennyiben állandósulnak a rohamok ezt követően, érdemes szakorvost felkeresni.

Rémálmok

Az éjszaka második felében illetve hajnalban jelentkeznek. A 3-6 éves korosztályt érinti leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébred és emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet.

A gyermekgyógyászati kórképek mellett számos egyéb faktor befolyásolhatja az alvást, mint például a mozgásfejlődés vagy pszichés folyamatok (szeparációs szorongás, testvér érkezése, sok nappali inger) is.

 

Dr. Tajti Zsanett

Kapcsolódó írások