A legtöbb szülő, különösképp az első babás párok nem is tudják, hogy hány tényező befolyásolja, hogy gyermekük mennyire nyugodtan tölti az éjszakát. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány kérdést, ami mindenkiben felmerül az altatással kapcsolatban!
Hogyan fektessük a pici babát?
A legfontosabb talán, hogy hogyan tegyük be az ágyába: hason, háton, oldalt? Nagy mumus a fektetés. Ha háton fektetjük a babát és büfizik, félrenyelhet, aspirálhat. Ha hason fektetjük, jön a rettegett bölcsőhalál. Ha oldalra, akkor majd lapos lesz a feje vagy úgyis átkecmereg hasra, hátra. Ebben az összevisszaságban nagyon nehéz kiigazodni, így először is nézzük meg, mi a helyzet a különböző altatási testhelyzetekkel!
Háton fekvés
Orvosi kutatások szerint összefüggés van az alvási pozíció és a hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál) között. Mindent figyelembe véve kimutatták, hogy háton fekvésben a legcsekélyebb a kockázat.
A háton fektetés leginkább azért ellenjavallt, mert így a baba könnyen félrenyelheti a felbüfizett táplálékot. Ezért ez a nagyon bukós, refluxos babáknál nem a legjobb megoldás. Azonban ha nincs az átlagosnál több bukás, büfiztetés után bátran hátra lehet tenni a babánkat éjszaka az első fél évben. Arra érdemes esetleg figyelnünk, hogy a fejét oldalra fordítsuk ilyenkor, lehetőleg váltva, tehát egyszer ide, egyszer oda.
Oldalt fekvés
Jó megoldás az oldalt fektetés, ilyenkor nincs gond a kibüfizett táplálékkal, egyszerűen kifolyik a baba száján. A magzati pózt így könnyű felvennie, ami nagyon jó érzés ilyen pici korban. A fej deformitását is könnyen megelőzhetjük, ha váltogatjuk, melyik oldalán fekszik a gyermekünk.
Ha attól félünk, hogy átfordul a hasára, vagy extrém mozgékony a kisbabánk, akkor egy törölközőt, vagy plédet összehengergethetünk, és azzal könnyen kitámaszthatjuk.
Ez a testhelyzet a csípőnek nem ideális, mivel nincs optimális helyzetben, mert ilyenkor a fejlődő ízület kifelé feszül az ízületi tokból. Egészséges csípőjű babának viszont nem ártunk ezzel, ha nem kizárólag ebben a testhelyzetben altatjuk.
Hason fekvés
A hason fektetés nagyon sokáig általánosan elfogadott volt, sőt még most is a koraszülött osztályokon így fektetik a babákat, ha a műszerek engedik, általában légzésfigyelő használatával. Ennek a helyzetnek az az előnye, hogy jó hatással van a csípő fejlődésére, amely a lábak test mellé húzásával optimális helyzetbe kerül. Ezért a fejletlen csípőjű, csípőficamos, feszes csípőjű babákat érdemes minél több ideig így fektetni, kivéve a kengyelt viselő babákat. A hasfájós babák is legfőképp ezt a helyzetet szeretik.
Összességében az a legpraktikusabb talán, ha nem kizárólag egyféle alvási testhelyzetet alkalmazunk. Jellemzően nappalra könnyebb és biztonságosabb hosszabb időre hasra tenni a babát, éjszakára pedig az oldalára vagy a hátára fektetni.
Használjunk-e pólyát, babafészket, párnát altatáshoz?
Ma is gyakran használnak pólyát, főleg a kórházakban, de sok szülő otthon is szívesen pólyázza csecsemőjét az első hetekben.
Mért olyan jó ez?
– A pólyás baba nyugodtabban és hosszabb ideig alszik, mert a pólya lefogja a Moro-reflexet, amire a picike csecsemő még sokszor felriad.
– A pólya melegen tartja a gyermeket és nincs szükség takaróra.
– A pólyába csomagolt babát könnyebb tartani, kiemelni az ágyból, egyszerűbb karba felvenni.
– Koraszülött babáknak jól esik az őt szorosan körülölelő érzés, emlékeztet az anyaméhre, és segíti az éretlen testhőszabályzást.
Mire figyeljünk pólyázásnál?
– A pólya használata max. 2-2,5 hónapos korig ajánlott, amíg a pici amúgy sem lenne sokat hason.
– A pólyában hanyatt kell altatnia babát, mivel nem tud megfordulni, és nem tudja jól megemelni benne a fejét.
– Lázas babát nem szabad pólyázni, mert az növeli a testhőt.
Jó megoldás a babafészek, ami körül veszi a babát, ezzel határokat, biztonságot adva, de mégse fogja szorosan össze, járhat benne keze, lába. Ebben is mindenképp hátra érdemes fektetni a csecsemőt, mivel a pereméhez csúszva nehezen emelheti meg a fejét, ami balesetveszélyes.
Kell-e párna a kicsiknek?
A párna használata általánosságban kisiskolás korig nem javasolt. Ha mégis párnát használunk, akkor laposat, relatív formatartót, tehát nem tollal töltöttet.
Ettől függetlenül sok féle oka lehet annak, hogy előbb döntünk a párnahasználat mellet, mint a 6-8 éves kor. Például azért szeretne a pici, mert a szülőknek is van és neki is tetszik. Ezért mindenből magasra építkezik, amit talál, és a feje alá teszi. Ez esetben jobb, ha megajándékozzuk egy neki való párnával. A párna kiválasztásánál az a fontos, hogy ne "megtörje" a gyermek nyakát, hanem a felső háti szakaszt is alá tudja támasztani. Ezért relatív nagy felületű és minél laposabb legyen, hogy ne emelje meg a gyermeket túlságosan.
Nyilván más a helyzet, ha refluxos piciről, vagy náthás időszakról van szó. Ez esetben meg lehet emelni az ágy lábát (bár gyakran a kívánt emelés hatására a gyerek az ágy végébe csúszik). Ilyen esetben is a hátát érdemes megtámasztani és nem a nyaka alá tenni valamit.
Őszintén reméljük, hogy írásunk sok kisbabás szülőnek nyújtott hasznos információkat, és a benne foglaltak betartásával egy kicsit (vagy még jobb, ha lényegesen) békésebbé válnak az éjszakáik.
A SzuperAnyuka csapata:
Viniczai Dóra alapító,
Monspartné Szécsi Anikó, mozgásfejlődési konduktor
A SzuperAnyuka elérhetőségei:
Telefon +36 20 7714366
E-mail: Info@szuperanyuka.hu
Honlap: www.szuperanyuka.hu
Facebook oldal: https://www.facebook.com/SzuperAnyuka/
Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/183696802073229/?ref=share