Amit tudni akarsz a bukásról, de sosem volt alkalmad megkérdezni

Orsi Doktornéni: Az „egyszerű” bukás úgy néz ki, hogy a baba etetés után, büfiztetéskor kisebb-nagyobb mennyiségű tejet vagy tápszert öklendez vissza, ami a mami (vagy a lelkesebbek közé tartozó segítőkész apuka) vállán, hátán, vagy a földön landol. Akár minden egyes etetés után megtörténhet. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész. Hányás esetében azonban a baba erőlködik, szemmel láthatóan öklendezik, vagyis izomműködés is társul hozzá.

Cseppke Mami: Mitől bukik a kisbaba?

Orsi Doktornéni: A bukás oka a reflux (tudományos nevén a Gastro- oesophagealis reflux, GOR, de elég, ha csak azt jegyzed meg, hogy reflux). Ez nem más, mint hogy a gyomortartalom visszacsorog a nyelőcsőbe, és ez úgy jelenhet meg, hogy a baba szoptatás/etetés után kisebb- nagyobb mennyiséget öklendezik vissza. Egyszerű refluxnak is hívjuk, mely tüneteket nem okoz, tehát nem ártalmas. Az első hónapokban kezdődik, és nagyon fontos, hogy mellette a baba súlyfejlődése normális, a kicsi jól érzi magát, és semmilyen más tünete nincs.

Cseppke Mami: Miért bukik olyan sokat egy csecsemő?

Orsi Doktornéni: Először is a mennyiség még „normális” bukás esetén is hatalmasnak tűnhet, de ne aggódj, ez csak az aggódó szülők szemében sok. A bukásnak amúgy több oka van. A legbanálisabb, hogy a baba sokat és mohón eszik, hirtelen nagyobb mennyiséget, így a tej vagy tápszer egy része egyszerűen „visszajön”.  A másik az éretlen gyomor-és bélrendszerben keresendő: a nyelőcső és a gyomor között lévő záróizom még nem működik megfelelően, így a gyomor telítődése mintegy visszanyomja a tejet a nyelőcsőbe, és ez „köszön” vissza bukás formájában. Aztán a gravitáció sem tud sokat segíteni a táplálék lejutásában, hiszen a baba napjai nagy részét vízszintesben tölti, alvással.

És a sok alvás is felelős a bukásért, hiszen a nyálnak jelentős szerep jut a nyelőcső „megtisztításakor” a maró savas gyomortartalomtól, ám a nyáltermelés alvás alatt akár a tizedére is csökkenhet.

Cseppke Mami: Mit tehetek, hogy ne bukjon annyit a babám?

Orsi Doktornéni: Az első és legfontosabb, hogy etetés után (vagy akár közben is) alaposan büfiztesd meg, majd még egy darabig tartsd a babád félig ülő helyzetben (hordozóban például). Éjszaka fektesd a jobb oldalára egy ék alakú párnára, ami a hátát kicsit ülő helyzetbe emeli, így csökkenti a visszacsorgás esélyét- de ezt mindenképpen beszéld meg előtte a gyerekorvosotokkal, aki megmutatja a helyes technikát (és előtte megvizsgálja a kisbabád és kizárja a komolyabb betegségeket)!
Ha mindezek nem segítenek kellőképpen, a gyerekorvos segít különböző tápláléksűrítők felírásával: az egyszerű reflux ellen jól beválik a sűrített étrend (speciális tápszer vagy anyatejsűrítő).  El szokott még hangzani a burgonya-vagy kukoricakeményítővel történő sűrítés, de ezekkel otthon ne kísérletezz, ne kevergesd  magadtól a kisbabádnak! Hidd el, a speciális gyári tápszerek- és sűrítők pont ezért lettek kitalálva, hogy optimális arányban tartalmazzák a táp-és sűrítő anyagokat.

Ha a sűrítés sem válik be, akkor komolyabb esetben az orvos gyógyszert is felírhat.

Cseppke Mami: A gyerekek láthatólag “kinövik” ezt a problémát. Meddig tart a sűrű bukás csecsemőkorban?

Orsi Doktornéni: A reflux az 1-2 hónapos babák 50-70%-ánál jelentkezik, ám a gyakorisága minden különösebb kezelés nélkül 6 hónapos korra 25%-ra csökken.  Ez a tendencia olyannyira folytatódik, hogy 1 éves korban már csak a babák 5%-a küzd a bukással.

Cseppke Mami: Mitől függ, hogy egy baba refluxos lesz vagy nem?

Orsi Doktornéni: A legújabb kutatások során ultrahanggal mérték a babák nyelőcsövének hosszát és meglepő eredményre jutottak. A refluxos babák nyelőcsövét rövidebbnek találták, mint a nem refluxos babákét, így a rövidebb nyelőcső is belép a rizikófaktorok sorába. A különbség csupán néhány mm (0-1 éves kor között korcsoporttól függően 3,6-4,6 mm között van midössze), az összefüggés mégis nyilvánvaló volt a vizsgált babák esetében.

Cseppke Mami: Mikor számít „betegesnek“ a bukás?

Orsi Doktornéni: Amikor egyéb tünetek is társulnak a rendszeres bukásokhoz, akkor már GOR (Gastro- oesophagealis reflux) betegségről beszélünk. Erre a koraszülötteknél gyakrabban előforduló betegségre azért kell odafigyelni, mert a visszacsorgás ebben az esetben súlyosabb tüneteket is okoz. Első lépésben megáll a súlygyarapodás, hiszen a baba több tápanyagot öklendez vissza, mint amennyi szükséges a normális fejlődéséhez. Szintén jellegzetes tünet, hogy etetés közben a baba sírni kezd, feszeng, megfeszíti a testét, és abbahagyja az evést – mindez a társuló nyelőcsőgyulladás következménye. Amúgy a baba általánosan nyugtalan, sokat büfizik, fáj és puffad a hasa, rengeteget sír, és úgy általában „nem néz ki jól”, „valami nincs rendben vele”.  Ha ilyen tüneteket észlelsz, feltétlenül mutasd meg  a kisbabádat orvosnak!!!

A Cseppk nyálfogó babasál a csecsemőkorban sorozatosan előforduló bukás és a fogzás miatti nyálzás felfogására szolgál. Védi a baba érzékeny bőrét és a ruháját a nem kívánt nedvességtől, és közben vagánnyá teszi öltözékét. 

.